A sportlétesítmények értékét nemcsak a beruházások, hanem a közösség számára nyújtott lehetőségek is meghatározzák

A sportlétesítmények értékét nemcsak a beruházások, hanem a közösség számára nyújtott lehetőségek is meghatározzák

Sportinfrastruktúra, fenntarthatóság és felelős működtetés – interjú Kovács István Attilával, a Szigetszentmiklósi Kézilabda SK elnökével a Magyar Sport Üzleti Szövetség - IV. MASÜSZ SportUp szakmai konferenciája kapcsán

A sportlétesítmények fenntarthatósága ma már jóval többet jelent az energiahatékonyságnál és az üzemeltetési költségek csökkentésénél. A hosszú távon eredményes működéshez a gazdasági szempontok mellett a társadalmi hozzáférést, a közösségi igényeket és a felelős szervezetirányítást is figyelembe kell venni. Erre az integrált megközelítésre épül a Magyar Sport Üzleti Szövetség (MASÜSZ) által kidolgozott SportESG360 Hungary⁠® szakmai keretrendszer is, amely a sport fenntarthatóságát környezeti, társadalmi és irányítási összefüggéseiben vizsgálja.

De hogyan érvényesíthetők ezek az alapelvek a sportlétesítmények mindennapi működésében? Hogyan teremthető egyensúly a versenysport igényei, a lakossági sportolás lehetőségei és a gazdasági fenntarthatóság között?

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Kovács István Attilával, a Szigetszentmiklósi Kézilabda SK elnökével, az ELTE PPK Egészség- és Sporttudományi Intézetének oktatójával, aki a november 24-i IV. MASÜSZ SportUp konferencia egyik szakmai kerekasztalának résztvevője is lesz.

A legnagyobb kihívás: fenntartható működtetés és szélesebb hozzáférés

Ön egyszerre dolgozik a sport gyakorlati és oktatási területén. Hol látja ma a magyar sportinfrastruktúra legnagyobb kihívását?

Abban, hogy a meglévő sportlétesítményeket hosszú távon fenntarthatóan működtessük, és közben több ember számára tegyük elérhetővé a rendszeres sportolást. A versenysportnak kiszámítható edzés- és versenyidőre van szüksége az eredményesség eléréséhez. Az iskoláknak, az utánpótlásnak és a szabadidősportnak szintén előre tervezhető időpontokra van szükségük.

A szabadidősport erősítését célzó sportpolitikai törekvéseknek akkor lesz helyben érezhető hatásuk, ha például egy munka után sportolni vágyó ember talál számára megfelelő helyszínt és időpontot, előre látja a díjat, és egyszerűen tud foglalni. Ez a sportlétesítmények működtetésében nagyon konkrét feladat.

A fejlesztések után nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a működtetés hatékonyságára?

Igen, és ezt már a beruházási döntésnél figyelembe kell venni. A tervezéskor tudnunk kell, kik és milyen rendszerességgel használják majd a sportlétesítményt, milyen üzemeltetési megoldások és költségek várhatók, és miből fedezzük a későbbi, tervezett felújításokat.

Egy sportpadló cseréje vagy egy uszoda gépészeti felújítása pénzügyi és sportszakmai kérdés is egyben. Ha időben ütemezzük, az iskolák, a sportszervezetek és a lakossági használók előre tervezhetnek a kieséssel. A megelőző karbantartás egyszerre védi a sportvagyon értékét, valamint a szolgáltatás minőségét és folyamatosságát.

Adatalapú tervezés és a SportESG360 Hungary⁠® a napi üzemeltetésben

Milyen alapelvekre építene egy országos sportlétesítmény-gazdálkodási stratégiát?

Minden sportlétesítményről ugyanazokat az alapadatokat gyűjteném össze a műszaki állapotról, a kapacitásról, a tényleges használatról, az energia- és vízfogyasztásról, valamint a költségekről és bevételekről.

A működési célokat a sportlétesítmény feladatához igazítanám. Egy olimpiai felkészülési központban a válogatottak edzésfeltételei, egy tanuszodában az úszásoktatás folyamatossága és a lakossági hozzáférés határozza meg a kapacitástervezést. Az adatokból azt is meg lehet állapítani, hogy hol van valóban szükség bővítésre, és hol lehet több sportolót fogadni a nyitvatartás vagy a foglalási rend átalakításával.

Hogyan jelenhet meg a MASÜSZ SportESG360 Hungary⁠® szemlélete a napi üzemeltetésben?

Vegyünk példának egy tanuszodát. A környezeti teljesítményhez hozzátartozik, hogy mérjük a víz- és energiafogyasztást, és a gépészetet a tényleges terheléshez igazítsuk, a vízminőség és a biztonság biztosítása mellett.

A társadalmi teljesítményt az mutatja, hogy az iskolai úszásoktatás mellett hányan jutnak rendszeresen lakossági úszóidőhöz, illetve hozzáférnek-e a szolgáltatáshoz a fogyatékossággal élő sportolók.

A felelős szervezetirányítás pedig abban látszik, hogy követhető, ki és milyen szabályok alapján dönt a sávbeosztásról, a díjakról és a kedvezményekről.

A három szempontot együtt érdemes értékelni. Ha több lakossági úszóidőt nyitunk meg, tudnunk kell, hány új használót érünk el, mekkora a többletköltség, és hogyan biztosítható a folyamatos működés nagyobb ráfordítás nélkül is.

Hol vannak a legnagyobb gazdasági tartalékok? Tudna mondani egy példát?

Elsőként a fenntarthatósági lehetőségeket vizsgálnám a hatékony üzemeltetés mellett. Ha egy sportlétesítményben hétköznap délelőtt rendszeresen csak az egyik pályarészt használják, érdemes megvizsgálni, hogy a világítás és a szellőzés szabályozható-e területenként, vagy hogyan tudjuk megtölteni az üres kapacitást.

Ezután mérhető, hogy a beállítás módosítása vagy a kihasználtság növelése mennyi megtakarítást hoz azonos szolgáltatási feltételek mellett.

Nagyobb gépészeti beruházásnál már a teljes élettartam költségével számolnék. A beszerzéseknél is van tartalék, illetve az ESG-modellek új lehetőségeket nyithatnak meg.

Az ismétlődő igények előre tervezhetők, a jóváhagyások átfutása mérhető, a szolgáltatók teljesítése pedig minőség, határidő és tényleges költség alapján értékelhető. Mindezek hozzájárulhatnak a költségek és a működési kockázatok mérsékléséhez.

Közfeladat, gazdasági fenntarthatóság, multifunkcionális működés

Hogyan egyeztethető össze a közfeladat és a gazdasági fenntarthatóság?

Az adott üzemeltetőnek előre meg kell határoznia a prioritásokat: milyen szolgáltatást vállal, kiknek biztosítja, és mennyibe kerül a teljesítése.

Ha cél a lakossági sportolás bővítése, annak a használati rendben is látszania kell, például rendszeresen foglalható esti vagy hétvégi idősávokkal. Ezekre ugyanúgy személyzetet, nyitvatartást és üzemeltetési fedezetet kell tervezni, mint a többi feladatra.

A fennmaradó kapacitás bérbeadása és a rendezvénybevételek hozzájárulhatnak a fenntartáshoz. Így a tulajdonos pontosabban látja, milyen szolgáltatást finanszíroz, a használók pedig tudják, milyen feltételekkel férnek hozzá a sportlétesítményhez a szabad kapacitások függvényében.

Milyen üzleti lehetőségeket lát a multifunkcionális működésben?

Egy sportlétesítmény edzőtábornak, amatőr tornának, vállalati sportnapnak vagy szakmai rendezvénynek is helyet adhat.

Egy helyi vállalat számára például a dolgozói sportprogram önálló értéket képviselhet, és egy hosszabb távú együttműködés alapja is lehet, amely később megkönnyítheti a vállalat bevonását a helyi szponzorációs együttműködésekbe is.

Üzemeltetőként minden rendezvénynél megnézem, mennyi marad a bevételből a személyzet, az energia, a takarítás és a pályavédelem költségei után. Azt is ellenőrzöm, hogy a rendezvény hogyan illeszkedik a versenynaptárhoz és az előre meghirdetett lakossági idősávokhoz.

Mutatók és közösségi érték

Milyen mutatók alapján ítélhető meg egy sportlétesítmény sikere?

Együtt nézem a tényleges kihasználtságot, az egy használati órára jutó költséget, az energia- és vízfogyasztást, a műszaki kieséseket és a felhasználói elégedettséget.

A társadalmi eredményhez hozzátartozik, hány iskolai csoport, utánpótláscsapat és lakossági sportoló jut rendszeresen sportolási lehetőséghez, illetve mennyi teljesül a meghirdetett és lefedett idősávokból.

A szervezetirányítás minőségéről a döntések átfutása, a panaszok kezelése és az intézkedések határidőre történő végrehajtása is képet ad.

A vezető ezek alapján tudja eldönteni, hol kell változtatni a nyitvatartáson, a műszaki működésen vagy a szolgáltatáson.

Mitől szolgál egy sportlétesítmény valóban egy helyi közösséget?

Attól, hogy különböző életkorú és sportolási célú emberek rendszeresen használhatják.

Az iskolának a tanrendhez igazodó időpont, egy amatőr csapatnak az esti pályaidő, egy családnak a hétvégi lehetőség számíthat. A hozzáféréshez a díjak, az akadálymentes bejutás és használat, valamint az érthető tájékoztatás is hozzátartozik.

Az önkormányzatokkal, iskolákkal, klubokkal és szabadidősport-szervezőkkel még a szezon előtt egyeztetném az igényeket, ezáltal is hozzájárulva a működési költségek fedezetének biztosításához.

Ezt követően az online foglalási felületen a szabad idősávok, a díjak és a foglalási feltételek is láthatók lennének, amivel javítható a kihasználtság és az üzemeltetés gazdasági megtérülése.

Melyik szigetszentmiklósi tapasztalatot tartja máshol is alkalmazhatónak?

A helyi iskolával folytatott „Kézilabda az iskolában” együttműködésből azt emelném ki, hogy az iskolai és a sportegyesületi igényeket jó előre össze lehet hangolni.

A rendszeres foglalkozáshoz előre egyeztetett idősáv, szakmai felelős és kiszámítható finanszírozás kell. Ugyanezt a gyakorlatot lakossági programokra is lehet alkalmazni.

Egy visszatérő helyi rendezvény, amatőr sportcsapat vagy közösségi program akkor tud közösséget építeni, ha résztvevői hétről hétre számíthatnak ugyanarra az időpontra és lehetőségekre.

Felelős szervezetirányítás és a szükséges szemléletváltás

Mit jelent a felelős szervezetirányítás egy jelentős infrastruktúrát és költségvetést kezelő sportszervezetben?

Azt, hogy minden fontos döntéshez tartozik felelős, határidő és ellenőrizhető indok.

Egy felújításnál vagy beszerzésnél követhető, ki jelezte az igényt, milyen szempontok alapján született a döntés, és ki igazolta a teljesítést.

A gyorsabb döntéshozatalt egységes dokumentumokkal, világos jóváhagyási hatáskörökkel és mérhető, de rövid ügyintézési határidőkkel lehet elérni.

Ugyanilyen fontos, hogy a használók tudják, hol jelezhetnek egy biztonsági vagy hozzáférési problémát, és mikor kapnak arra megfelelő választ.

Melyik három változtatással lehetne öt éven belül érdemi eredményt elérni?

Elsőként egységes mérési és tervezési alapot kell teremteni. Minden sportlétesítménynél követném a műszaki állapotot, a fogyasztást, a használatot és a költségeket, ezekre építve többéves karbantartási és felújítási tervet készítenék.

Másodikként egységes online foglalási felületet alakítanék ki, ahol a versenysport és a közfeladat számára fenntartott időszakok mellett a lakossági sportolásra elérhető idősávok és díjak is egyértelműen láthatók és elérhetők.

Harmadikként gyorsítanám a beszerzési és döntési folyamatokat. Az éves beszerzési terv, a kijelölt döntési felelősök és a dokumentált teljesítés alapján a gyorsaságnak és a gazdasági eredménynek egyaránt mérhetőnek kell lennie.

Milyen szemléletváltásra van ma a legnagyobb szükség?

A sportlétesítmények sikerét a tartósan nyújtott szolgáltatás alapján kell megítélnünk. Ide tartozik, hogy a versenyzők milyen feltételek között készülhetnek, a gyerekek hol ismerkedhetnek meg a sporttal, és a helyiek találnak-e olyan sportolási lehetőséget, amelyet a mindennapjaikba be tudnak illeszteni. Egy sportlétesítmény értékét az is mutatja, hány embernek ad rendszeres mozgáslehetőséget, függetlenül annak státuszától.


Kovács István Attila gondolatai jól rávilágítanak arra, hogy a sportlétesítmények jövője nem kizárólag az új beruházásokon múlik, hanem azon is, hogyan gazdálkodunk a meglévő infrastruktúrával, miként biztosítjuk annak hosszú távú fenntarthatóságát, és milyen értéket teremtünk a sportolók, a helyi közösségek és a társadalom számára. A gazdasági hatékonyság, a szélesebb körű hozzáférés és a felelős működtetés együttesen határozhatja meg a sportinfrastruktúra fejlődésének következő időszakát.

Ez a komplex szemlélet áll a Magyar Sport Üzleti Szövetség november 24-i IV. MASÜSZ SportUp szakmai konferenciájának középpontjában is, amelynek alapját a szövetség által kidolgozott SportESG360 Hungary⁠® keretrendszer adja.

A Magyar Sport Házában megrendezésre kerülő konferencia a fenntarthatóság környezeti (E), társadalmi (S) és szervezetirányítási (G) összefüggéseit vizsgálja, különös figyelmet fordítva azok sportgazdasági és gyakorlati alkalmazására. A programban a SportWellbeing360⁠®, SportBusiness360⁠® és SportGrassroots360⁠® területek is kiemelt szerepet kapnak.

A keynote előadások és interaktív panelbeszélgetések során sportvezetők, gazdasági szakemberek, döntéshozók és vállalati szereplők közösen keresik a válaszokat arra, hogyan válhat a fenntarthatóság a sportszervezetek és sportlétesítmények mindennapi működésének szerves részévé.

A IV. MASÜSZ SportUp szakmai konferenciát 2026. november 24-én, 10 órától rendezik meg a budapesti Magyar Sport Házában. A részvétel a MASÜSZ tagjai számára előzetes regisztrációval, míg a nem tagok jegyvásárlással csatlakozhatnak a szakmai eseményhez.

További információk, regisztráció és jegyvásárlás: www.masusz.hu/sportup.html

IV. SportUp – A sport jövője új szemlélettel.